Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudatalatti sóhaj

2010.08.15

Csak hullottak a levelek, egyre, fejem fölött,
keresve sem találá az utat alattuk bús szemim világa.
Szikrázó csillagok követték lépteim,
mint szakadék szélén egyensúlyozó vándort.

Nem találom a válaszok részeit,
széthullt darabkák peregtek a mélybe,
akár kőrengetegről levált kavicsok.
Valahol a távolban felsírt egy gyermek,
múltam gyötrő csecsemőjeként.
Belehasított a csöndbe fájó ordítása,
s könnyek gyűltek jelenem egén.

Kanyargós ösvények, labirintus tenger,
túl magas falakat emelvén elém,
- Nem értem! - kiálthatom százszor,
de nincs aki, meghallgat vagy, megért.

Jöhetnek százan, ezren,
dicsérhetik az élet glóriáját magasztos eszmékkel,
mondhatják, könnyű ez,
csak lépj előre egyet s meglásd,
minden jobb és szebb lesz.

Nem hiszek már álszent szavaknak,
nem hiszek csillogó mennyországoknak,
nem hiszek embernek, istennek,
Jónak, avagy rossznak,
nem hiszek senkinek, talán csak magamnak.

Bús tengeremen sodródom tova,
nem hajózik vizemen senki más,
csak én vagyok, egymagam,
kongó ürességben
régen is így volt ma sem más.

Megszokhattam volna magányom
e milliós életben.
Megszokhattam volna,
hogy nyüzsgő rengetegben
nekem nem terem babér.
Se gyér, se dús,
szerető kebel.
De megszokni, átkos helyzetet,
csak kínzónak, vagy kínzást szeretőnek lehet!

Megtettem, harcoltam!
S harcolok még most is,
de mikor én kiáltok, a világ elfordul.

Értem már Petőfit, Aranyt, Adyt és Lamartinet.
Értem, hogy az értelem merre lelhetem.
Értem, hogy ha ezt itt befejezem,
könnyebb lesz a lelkem,
mert mindenkinek elmesélhettem,
mit értek értelmemen.
Értem, mit jelent a fekete és fehér.
Értem, hogy az öröm csak illékony remény.

Értem viszont azt is,
hogy a Nap mindig kisüt,
s tudjátok, mit? - Én, elfogadtam ezt, itt!

~Nefisilien~
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

szuuuuszáááá

(***************, 2010.08.17 22:20)

Kedves E!

Azt hiszem mégis gyógyulgatnod kellene még! A mondanivalód elég sötét s egyben világos, és a világra vonatkozó része sajnos jogos; de ami a rád vonatkozót illeti, azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy nem vagy egyedül ezzel a világban! A magányosság érzése nem valós, ez is csak a program része a Mátrixban. Nagyon is sokan vannak ezzel így.

Néhány dolog kimondottan pontosan ugyanúgy fogalmazódott meg benned, ahogyan bennem is korábban. Nekem a mentális kikapcsolódás segít, viszont az nem érhető el, ha ideges és feszült vagy. Ezért javaslom a Magne B6-ot! Nem tesz csodát, de mindenképp jó. Én türelmesebb vagyok, mióta bekapok egy szemet lefekvés előtt.

Puszilom a homlokod!